Az ókori Görögország tele van mítoszokkal és legendákkal, köztük számos, az Olümposz isteneihez kapcsolódó történettel. E halhatatlan alakok között van egy, a görög nép által nagyon kedvelt istenség, Athéna, a háború és a bölcsesség istennője. Hatása túlmutat az időn és korokon. ⚔️
Az szerep, amelyet a háború istennője, Athéné játszik, nagyon fontos. Feladatai sokrétűek, és a segítség, amit az embereknek nyújt, figyelemre méltó. Kiemelkedik a többi isten közül. Ki az az Athéné? Mit szimbolizál a görög mitológiában? Melyek Athéné legnagyobb mítoszai?
A háború istennőjeként Athéné a legérdemesebb hősök oldalán harcolt. Ő testesítette meg a közelharcban való kiválóságot, a győzelmet és a dicsőséget. Segítsége egyet jelentett a katonai bátorsággal, és intelligenciája páratlan háborús stratégává tette. Nézzük meg minden további nélkül, milyen istenség volt Athéné, a háború istennője.
Ki az az Athéné?
A görög mitológiában Athéné a háború és a bölcsesség istennője. Zeusz, a legfőbb isten és Métisz, egy óceánida lánya, a tizenkét olümposzi istenség egyike. Két fő területén mindenkit felülmúlt. Még Árész is félt tőle, és minden görög hős az ő segítségét és tanácsát kereste. Athénét a római mitológiában Minerva istennőhöz hasonlítják.
A művészetben és az irodalomban Athénét általában tartásos nőként ábrázolják, csábító, mégis szigorú arccal, mosoly nélküli telt ajkakkal, szürke szemekkel és kecses testalkattal, erőt és tekintélyt sugározva.
Az asszony mindig királyi öltözékben, chiton (tunika) vagy teljes páncél visel. Az előbbi esetben néha brossal ábrázolják. A második esetben korinthoszi sisakot visel, díszes címerrel, egyik kezében hosszú lándzsát, a másikban egidát tart.
Egiszének közepén gyakran egy gorgó feje látható, amely Perszeusz ajándékát szimbolizálja: Medúza fejét. Medúza szeméhez hasonlóan Athéné pajzsa is képes kővé változtatni ellenségeit. Bölcsességének jelképeként néha egy madár repül a hadistennő Athéné közelében, vagy pihen a vállán; alkalmanként egy kígyó vagy egy olajág is látható.
Athéné portréja Alonso S. Vega, Chris Rallis és George Patsouras az Artstation oldalon
Athéna genealógiai fája
Az alábbi képen Athéna hadistennő felmenői láthatók. Minden a Khaosszal (az ürességgel, a mélységgel, a semmivel) kezdődik, az őselemmel, amely megelőzte a világegyetem (a kozmosz), valamint a görög istenek teremtését. Ő szüli Gaia-t (a Földet), akinek viszont számos leszármazottja lesz, köztük ősistenek, titánok, óriások, valamint más istenségek és lények.
Gaia egyedül nemzette Ouranos-t (Ég), akivel megosztotta ágyát és megszülte a titánok első nemzedékét. Kronosz (Titán) és hitvese Rhea (Titánida), mindkettőjüket Gaia nemzette, Athéné nagyszülei. Ők szülik Athéné apját, az egyik legnépszerűbb és leghatalmasabb görög istent: Zeusz. ⚡
Athéné istennő családfája
Athénének 26 testvére volt: Aeacus, Angelos, Aphrodite, Apollo, Ares, Artemis, Dionysos, Ilithyia, Enyo, Eris, Herse, Hebe, Helené, Hephaestos, Heracles, Hermes, Minos, Pandia, Persephone, Perseus, Rhadamanthus, a Charites, az Hours, a Litæ, a Muses és a Moires.
Athéné név etimológiája
Az Athéné név etimológiáját tekintve szorosan kapcsolódik Athéné város nevéhez. Az ókori görögök sokáig vitatták, hogy Athéné a városról kapta-e a nevét, vagy fordítva. A modern tudósok általában egyetértenek abban, hogy a városból származik Athéné neve. ️
A város istennőjévé válása, Athéné Polias (Athéné, a város védelmezője), az ókori városállam monarchiából demokráciába való átmenetét kísérte. Athéné a mítoszban Poszeidónnal szemben Athéné lett Athén védőszentje.
Athéné istennő melléknevei
Athéné az egyik legfontosabb olümposzi istenség volt, és számos funkcióval rendelkezett. Így nem meglepő, hogy a háború görög istennőjét sokféle epitheton alatt ismerték. A legismertebbek között, köztük néhány epiklész a következők:
- ” A fáradhatatlan, a legyőzhetetlen”
- ” A győztes, a győzelmet hozó”
- ” Az, akinek pers, szürke, csillogó szeme van; az, akinek bagolyszeme van”
- ” A szűz”
- ” A gondviselő „
- ” A város asszonya „
- ” Ő, aki előtt harcol „
- ” Ő, aki megrémíti a gonoszokat „
- ” Pallasz, a bölcsesség istennője, a művészetek és a tudományok védelmezője”
Melyek Athéné tulajdonságai?
A hadistennő Athénének négy tulajdonsága van, amelyeket az egész ókori Görögországban elismertek. A háború görög istennője az Olümposz hegyén lakott, amely hely békésnek vagy jó helynek volt leírva. Íme, az őt legjobban reprezentáló jelképek:
- A bagoly: bölcsességének és ítélőképességének forrása, a bagoly Athéné szent állata. A madár kivételes éjszakai látása Athéné azon képességét szimbolizálja, hogy akkor is „lát”, amikor mások nem. Ennek eredményeképpen tanácsot és segítséget nyújt a szükség idején.
- Az aegis: Zeuszt gyakran ábrázolják egy aegist vagy kecskebőrből készült pajzsot viselve, amelyet Medúza feje díszít, a gorgóé, akit Perszeusz megölt, és akinek fejét Athénének adományozta. Zeusz gyakran kölcsönadta ezt az aegist a lányának. Az aegist a félszemű küklopsz kovácsolta Héphaisztosz kovácsműhelyében. Aranypikkelyek borították, és csatában üvöltött. ️
- Fegyverek és páncélok: Egyes ábrázolásokon, köztük a híres Athéné Parthenosz-szobron az istennő fegyvereket és páncélokat visel. Szokásos katonai felszerelései közé tartozik a lándzsa, a pajzs (néha apja égisze is) és a sisak. Katonai hőstettei Spártában is istennővé tették őt. ⚔️
- Az olajfa: Athén városának jelképe, amelynek Athéné volt a védelmezője. A mítosz szerint Athéné úgy nyerte el ezt a rangot, hogy megnyerte a maga és Poszeidón között rendezett versenyt. Az athéniak a háború istennőjét választották, és őt nevezték ki a város védelmezőjének.
A fent leírt szimbólumokon kívül néha különböző más állatokat is ábrázoltak az istennővel. Konkrét jelentésük nem teljesen világos, de gyakran társítják őt a kakashoz, a galambhoz, a sashoz és a kígyóhoz.
<Athéna harci istennő attribútumai, Anita Chaudhary, Brian Matyas és Bachzim művei az Artstation oldalon
Athéné a görög mitológiában
Athéné a görög panteon egyik legfontosabb istensége volt, és számos mítoszban szerepel. Híres arról, hogy Athén városának védőistennője, de arról is, hogy számos görög hőst, például Héraklészt és Olyssest segítette kalandjaikban.
Athénát gyakran ábrázolták lándzsával, pajzzsal és sisakkal felfegyverzett harcos istennőként. Néha a szörnyeteg Medúza fejével díszített köpenyt vagy pajzsot (aegis) viselt. Mint minden olümposzi istennő, Athéné is halhatatlan istennő volt.
Az okos és bölcs, értett a háborús stratégiához és a hősök bátorságra neveléséhez. Athéné különleges képességei közé tartozott a mesterségek számára hasznos tárgyak létrehozásának képessége. Ő találta fel a hajót, a szekeret, az ekét és a gereblyét. Az ókori Görögországban a nők által használt számos mesterséget is ő talált fel, például a szövést és a fazekasságot.
<A hadistennő Athéné, Yama Orce műve a Deviantarton
Hogyan született Athéné?
Hogyan született Athéné Athéné a legcsodálatosabb körülmények között született. Megtudva, hogy Metis következő gyermeke megdöntheti őt, Zeusz lenyelte első feleségét, aki már terhes volt Athénével. Amikor eljött az idő, Zeusz szörnyű fejfájást kezdett érezni.
Miatt nem bírta tovább elviselni a fájdalmat, Héphaisztosz lecsapott rá egy fejszével! Ekkor Athéné teljes fegyverzetben kiugrott Zeusz fejéből, és olyan erőteljes és ijesztő sikolyt adott ki, hogy Ouranosz és Gaia csontig megrázkódott a rémülettől. Zeusz el volt ragadtatva és tele volt büszkeséggel.
Athéné születésének műve Ekaterina Mudrenko és Phuoc Quan (háttér) alkotása az Artstation oldalon
Athénének gyermekkorában volt egy barátja, akit mindennél jobban szeretett. A neve Pallas volt, és a harcművészetben egyenrangú volt vele. Ám egy nap, miközben harci gyakorlatokat gyakoroltak, Athéné véletlenül megölte a barátját. Gyászában, és hogy megőrizze emlékét, a barátja nevét a sajátjához csatolta. Ezért ismerik sokan Athénét Athéna Pallas néven.
Athéna és Héphaisztosz
Mint Artemisz és Hesztia, Athéna sem vonzódott soha a szerelemhez vagy a szenvedélyhez. Úgy gondolta, hogy az elvonja a figyelmét a bölcsességéről. Ennek eredményeként soha nem született gyermeke. Egyesek szerint Erichthoniosz kivétel volt, de valójában Athéné csak az ő nevelőanyja volt.
Az igaz, hogy Héphaisztosz megpróbált visszaélni vele, de Athéné visszautasította, ezért magját a Földre ontotta, ami után Gaia teherbe esett. Amikor Erichthoniosz megszületett, Athéné a szárnyai alá vette, ahogy később egy másik kultikus hőssel, Héraklésszel is tette.
<Athéné elhárítja Héphaisztoszt
Athéné megfogadta, hogy örökké szűz marad. Ennek következtében a görög háború istennőjét a szűz istennő becenévvel is illetik. Homérosz és Hésziodosz versei is hasonlóan vélekednek erről a témáról.
Athéna és Poszeidón
Poseidón és Athéna nagy nyilvánosságot kapott viszálya volt arról, hogy ki érdemli meg, hogy a legvirágzóbb ókori görög város, Athén patrónusa legyen. Hogy bebizonyítsák, hogy méltó jelöltek, úgy döntöttek, hogy mindkét isten megajándékozza a várost egy ajándékkal. Kekrops, Athén első királya volt a verseny bírája, neki kellett döntenie a legjobb ajándékról.
Poseidon a szigonyával a földre csapott, és egy sósvízforrás ömlött ki, így az athéniaknak kereskedelmet és vizet biztosított. Athéné a maga részéről, bármennyire is okos volt, nem tett semmi látványosat, beérte azzal, hogy elültetett egy olifát.
Mivel a fa fával, olajjal és élelemmel látta el őket, az athéniak ezt választották a szökőkútból származó, nem túl hasznos sós víz helyett. Az olajfa később az athéni gazdasági jólét szimbóluma lett. A verseny elvesztése után Poszeidón feldühödött, és szörnyű áradást küldött Attika síkságára, hogy megbüntesse az athéniakat.
Athéna és Poszeidón mitikus vetélkedése arról, hogy ki érdemli meg, hogy Athén védőszentje legyen
Athéna és a Medúza gorgó
<.p>Medúza egy szörnyeteg, egy Gorgó volt, amelyet általában szárnyas emberi nőként írnak le, akinek a haja élő mérges kígyókból állt. Eredetileg egy elragadóan szép nő volt, aki Athéné istennőt szolgálta. Ahhoz, hogy Athéné papnője lehessen, a nőnek szűznek kellett lennie.
Medúszát Poseidon mélyen kívánta, és könyörtelenül üldözte. A nő megpróbált elmenekülni előle, Athéné templomába menekült, de Poszeidón megtalálta és megerőszakolta a templom padlóján.
Amikor Athéné ezt megtudta, dühös lett. Büntetésül tisztasága elvesztéséért Medúza gyönyörű haját kígyókká változtatta, arcát pedig olyan szörnyű látványt nyújtott, hogy pusztán a tekintetével való találkozás bármely halandót kővé változtatott.
Athéna és a Gorgó Medúza, Artwork by IrenHorrors on DeviantArt
Athéna a hősök védelmezője
A háború istennőjeként, aki a bölcsességgel társult, ellentétben férfi társával, Árésszel, akit a puszta erőszakkal azonosítottak, Athéné gyakran segítségére sietett az ókori Görögország legnagyobb hőseinek. Ő segített Héraklésznek tizenkét munkájának elvégzésében és Pereusz Medúza legyőzésében. Ő vezette Olyssest is kalandjain az Ithakába vezető tízéves útja során, vagy segített Jászonnak megépíteni varázslatos hajóját, az Argót. ⛵
A görög mitológiában önzetlenségéről és nagylelkűségéről híres Athéné más hősöket is támogatott, például Bellerophónt, Diomédészt, Argoszt és Kadmoszt. Számára a hősies erőfeszítést meg kellett jutalmazni vagy legalábbis bátorítani kellett, ami egy istenségtől igen nemes elképzelés.
<Athéna, a hősök védelmezője, Artwork by Stefan Kopinski on Artstation
Athéna és Perseus
A görög háború istennőjének másik közvetett fegyverténye a Pereusz és a Gorgó Medúza mítosza. Perszeusz a görög civilizáció egyik fő központjának, Mükénének legendás alapítója. Athéné nagyra értékelte a bátor ifjakat, sok hőst segített küldetéseiken, és ezek egyike volt Perszeusz is.
Amikor Perszeuszt a Gorgó Medúza megölésére küldték, Athéné megjelent neki, miután elindult a küldetésére, és felajánlotta neki a Medúza legyőzéséhez szükséges eszközöket. Perszeusznak egy csiszolt bronzból készült pajzsot adott, hogy Medúza tükörképét lássa ahelyett, hogy közvetlenül ránézne, és így elkerülje, hogy kővé váljon. ️
Pereusz elment Medúza barlangjához, amíg az aludt. A pajzsában lévő tükörképét látva biztonságosan megközelítette és levágta a fejét. Chrysaor és Pegasus ezután leugrott a nyakából. Őket tartják Medúza és Poszeidón gyermekeinek.
Athéna és Perszeusz, Aluísio Cervelle Santos műve az Artstation oldalon
Athéna és a viszály almája
Eris, a viszály istennője nem kapott meghívást arra az esküvői nászra, amelyet az istenek a nimfa Thetis és a hős Pelaeus számára rendeztek. Bosszúból fogott egy aranyalmát, ráírta, hogy a legszebbnek, és a lakoma közepébe ejtette. A három istennő, Aphrodité, Héra és Athéné harcolt ezen a „viszálykodó aranyalmán”, mindegyikük azt állította, hogy ő a legszebb, és ezért az alma jogos címzettje.
Kérték Zeuszt, hogy döntsön, de ő úgy döntött, hogy nem avatkozik közbe, és megkérte Pâris-t, a trójai herceget, hogy döntsön helyette. Az istennők mindegyike felajánlott egy-egy ajándékot az almáért cserébe. Héra felajánlotta neki, hogy Ázsia és Európa királya lehet. Athéna bölcsességet és hatalmat ajánlott neki. Aphrodité a világ legszebb nőjének, a spártai Helénának, Menelaosz király feleségének szerelmét ígérte neki.
<Pâris, a viszály aranyalma és a görög istennők, Artwork by Lucy Ren on Artstation
Pâris átadja az almát Aphroditének. Ennek a választásnak egyenes következménye lesz, hogy felszítja Menelaosz király, Heléna korábbi kérőinek haragját, és ezzel kiprovokálja a trójai háborút. Héra és Athéné, akik féltékenyek Párisz választására, végül a görögök védelmével befolyásolják a csata kimenetelét.
Athéné és Arachne
A leghíresebb mítosz, amely Athénét a kézművességgel hozza kapcsolatba, az Arachnével, egy halandó kézművessel kapcsolatos története, aki azzal kérkedett, hogy ügyesebb nála. Athéné felajánlotta neki, hogy megbánhatja, de miután Arachne visszautasította, kihívta őt egy szövőpárbajra.
Az istennő egy csodálatos faliszőnyeget készített, amely szemléltette azoknak a halandóknak a szörnyű sorsát, akikben volt annyi büszkeség, hogy szembeszálljanak az istenekkel. Arachne a maga részéről az istenek által igazságtalanul áldozatul esett halandók történeteit választotta témául. Miután még esélye sem volt befejezni, Athéné dühösen és sértődötten széttépte Arachne ruháját, és pókká változtatta őt. Azóta Arachne arra van kárhoztatva, hogy örökké szőjön. ️
Háború istennőit gyakran mohónak, álnoknak és bosszúállónak ábrázolják; egyszóval emberinek tűnnek. A valóságban a régiek azért alkották meg ezeket a mitikus alakokat, hogy megmagyarázzák az emberi viselkedést. A görögök ezeket a tulajdonságokat olyan karakterekben személyesítették meg, mint a Diszkordia és az Irigység. Sok más, jó és rossz tulajdonságot is istenségekké alakítottak át.
A hadistennő, Athéné bölcsességét használja arra, hogy eldöntse, hogyan reagáljon konfliktus vagy háború esetén. Athéné az ő feladataival szerezte hírnevét. Most többet tudtál meg róla, legyen szó a külsejéről, a szimbólumairól vagy akár a funkcióiról.
A görög mitológiában mindenki által imádott Athéné, a háború istennője tetteivel és cselekedeteivel segíti az emberi civilizációt. Mint mindenki más, ő is görög istenség marad a maga tulajdonságaival és hibáival, de kiemelkedik intelligenciájával és kedvességével.
